Kapaszkodom
beléd,
Utolsó
álmom. Vágyom
Egy
napsütött éjre,
Hol
megtalálom.
És
ó, ez nem fáj,
Ez
nem álom,
Hisz
illúzió az élet,
A
valóságom.
S
még ha idő sincs,
És
tér sincs,
Betévedek
szívkoszorúba,
Légy
te örök, kincs.
S
ha nem is létezel,
Mégis
vagy,
Hiszek
benned,
Csak
el ne hagyj.
De
ó, én nem félek,
Mert
látlak, itt vagy,
Hiszen
a szívem
Menni
úgysem hagy.
