Napkelte
Egy
haldokló álom,
S
benne leltem halálom,
És
vártam, hogy változzon,
De
nem jött el,
És
küzdenék, de nem megy,
Hát
állj fel.
De
unom már,
És
nem látom,
Mert
a Nap csak megy le,
És
nem találom
Pirkadatkor
a valóságot.
És
megfognám a kezemet,
De
nem látom,
A
Nap megint csak megy le,
S
nem találom
Kezem
melegét,
A
valóságom,
S
egyetlen boldogságom,
A
világom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése